Tegnap este, miután hazaértünk a telefonvásárlásból, Gibson még a megszokottnál is nyűgösebben viselkedett. Lázas volt, úgyhogy ugrott Heatherék mozizása. Öröm az ürömben, hogy így legalább hamarabb leléphettem megint Waterlooba.
Viszont tegnap még történt valami érdekes dolog.
Gibson épp az alagsorban játszott a kis játék birodalmában. Én éppen a felszínre igyekeztem, mikor észleltem, hogy a két macska (Logan és Amber) tálja üres. Töltöttem nekik tápot. Gibson, mint a macskák, a tápos zacskó zörgésére felfigyelve odarohant, és még mielőtt megakadályozhattam volna egy maréknyi tápot tömött a szájába. Egyik nap ezt már eljátszotta, akkor rohantam Heatherhez, hogy úristen, a gyereket épp most szedtem ki a macskatápból, mire ő csak így felelt: "Don't worry! At least it's a high quality cat food!" (Ne aggódj!legalább jó minőségű a macskaeledel!") :D:D,mondtam, akkor nem aggódok. Most sem ez volt a bajom, hanem az, hogy a gyerek átható, büdös macskatápszagú lett! Még jó, hogy utána szélsebesen egy fél banánt is betolt az arcába, az legalább elnyomta a szagot :D!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése