Első nap egyedül

Hétfőn  már nem volt itt az előző kanadai aupair, úgyhogy teljesen egyedül kellett a Gibsonról gondoskodnom. Nem volt semmi gond, reggel ugyan kicsit nyekergett, de hamar abbahagyta. Szerencsére nagyon gyorsan elfogadott. Aranyos amúgy a kisfiú. Néha picit ellenkezik, de hamar rá lehet venni mindenre. Értelmesen beszél, ismeri az abc-t, el tud betűzni mindent. Minden traktornak és egyéb ilyen jellegű munkagépnek tudja a nevét. Mire hazamegyek járművekből műszaki szaknyelvvizsgát tehetek. kb. nyolcezer könyve van...de már mindet olvasta, többször is. Azért vesznek neki ennyit, mert már a bébiszitterek is unták őket olvasni...én még nem unom. Van vissza még pár polcnyi. Amúgy a lakás minden szegletében fellelhető egy-két elrejtett könyvraktár. Ja és persze markoló, meg dömper és kisautó.
Tegnap rájöttem, hogy ez a család azért viszonylag normálisan is tud táplálkozni. Végülis szinte bármi fellelhető a szekrényekben...tegnap megmutatták a lelőhelyeket, a kanadai lány elfelejtett pár dolgot megemlíteni...:)
Mint a Svédeknél, náluk is megy nagyon a "riszájkling", mindent külön gyűjtenek, sőt komposztból is két féle van. Viszont be is vallották, hogy rengeteg kaját dobnak ki...ezt észrevettem.
A szülőkben szimpatikus nagyon, hogy elég reálisan látják a kanadaiak meg az amerikaiak életstílusát. Tudják, hogy vannak műveltségbeli hiányosságaik bizonyos téren az európaiakkal szemben. Kanadán kívülre nem is nagyon utaztak még. Heather mondjuk volt már Franciaországban. Viszont ők bejárták egész Kanadát, Alaszka, Yukon, nyugati part, és keleten egészen Újfundlandig. Nem lehetett rossz. Több ezer km...autóval. Valamelyik hétvégén, még mielőtt leesik a hó, elmegyünk a Niagarához! :)