2010. december 23., csütörtök

Miami: betonrengeteg és a hajléktalan mosómedvék

Miami Beach
 Ma reggel végre nem jégkockaként ébredtem, és a derekam sem vette fel az aljnövényzet formáját. Elindultunk Miamiba gyalog. Miami Beachen gyönyörű házak vannak, és a kis szigeteket hidak kötik össze. A partra néző oldalakon végig apartmanok állnak, mindegyik "udvarában", azaz dokkjában motorcsónak vagy jacht. Az emberek már reggeltől futnak, szerintem teljesen megőrültek. A betonon! És ezt a tevékenységet a legmelegebb déli órákban is művelik. Én szeretek futni, de szép helyeken és semmiképpen sem betonon. Útközben néhol érdekes pókokkal találkoztunk, meg különböző gyík félékkel. A vízen pedig szinte mindenhol látni barna pelikánt. Az úgy él ott, mint nálunk a veréb. Kőröz a víz felett, majd lecsap, és végül csak azt látni, hogy fejét az égnek emelve ügyeskedi le torkán a fogást. A legkülönbözőbb sirályok keringenek szintén az egész város felett. Hangjuk mindig nagyon különleges érzéssel tölt el.

Miami, felhőkarcolók
Több órányi gyaloglás után végre elértünk az belvároshoz. Már messziről láttuk a felhőkarcolók vonalait, közelről azonban hihetetlen látványt nyújtanak. Tényleg törpének érzi magát az ember mellettük. Az a hely egyébként egy betondzsungel, viszont nagyon tágas. Emiatt kicsit fárasztó is a közlekedés gyalog. Ezért igénybe is vettük a "Metromover"-eket. Ezek vezető nélkül távirányítással működő 2 kocsiból álló metrószerelvények. A belvárost tökéletesen be lehet járni velük. Ráadásul a felszínen közlekednek, kb. 3-4 emelet magasan, így még a panoráma is elég jó.




Florida cape, világítótorony

Ezzel cirkáltunk egy ideig fel-alá. Napközben a Bay park nevű helyen ettünk,
Betörő arcú mosómedve :)
ami Maiami belvárosának szívében van, és a vízre néz az egész komplexum. A sirályok és szajkófélék társaságában ettük a jó kis beefsteak-et. Innen elláttunk a világ egyik legnagyobb kikötőjébe. Egy óriási óceánjáró hajó állt az egyik dokkban. Nagyon messze volt és még így is gigantikus méretűnek tűnt. A belvárosból még ellátogattunk a Biscayane öböl egyik szigetére. Itt egy természetvédelmi terület található egy híres világítótoronnyal. Jó volt megint megmártózni a vízben. A  homokos tengerparton sétáltunk a sziget végéig, közben persze kagylókat gyűjtöttünk, élveztük a hullámok csapkodását. Gyönyörű színekkel festette meg a lemenő nap a világítótornyot. A közelébe érve egy mosómedvét is láttunk. Ahogy az erdő felé vettük az utunkat, egyre érdekesebbé vált a környezet. Beértünk egy igazi dzsungelbe. Izgatottan vártuk, hátha látunk valami érdekes állatot. Találtunk elég nagy pókokat a fákon. Majd ismét mosómedvéket. nagyon vicces látványt nyújtottak. Felmásztak a kukák tetejére, leszedték a fedelüket, és belelógatták magukat. Csak a csíkos farkuk kandikált ki, meg a párnás talpuk. Oda is mentünk a közelükbe. Nagyon aranyosak voltak. Meglepve néztek ki a kukából. Rágták a kis száraz kekszet, meg kenyérdarabokat, és mozgatták a gomb orrukat. Az egyik nagyon csöves kinézetű volt. Szegénynek kissé hiányos volt az gúnyája.
Az első igazi naplementét láttuk ma este, mióta itt vagyunk. Kicsit giccses is volt. Láttunk ugráló delfineket a lemenő nap nyomán pirosra színezett horizonton. :)
Hihetetlen, hogy már csak egy nap van karácsonyig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése